Preambulum
Üdvözöljük weboldalunkon!
Köszönjük, hogy cégünket választotta, és bizalmával megtisztelt bennünket.
Az alábbi Általános Szerződési Feltételek (ÁSZF) a honlapunkon történő böngészésre és vásárlásra vonatkozó szabályokat tartalmazzák. A dokumentum a Sellvio ÁSZF generátor segítségével készült.
Amennyiben kérdése merül fel az ÁSZF tartalmával, a honlap működésével, a termékekkel, vagy a vásárlás menetére vonatkozóan, illetve ha egyedi igényeit szeretné egyeztetni velünk, kérjük, keresse fel ügyfélszolgálatunkat a megadott elérhetőségek valamelyikén.
Impresszum: a Szolgáltató (Eladó, Vállalkozás) adatai
Név: Kopasz László
Székhely: 8200 Veszprém, Pápai út 43
Cégjegyzékszám: 00-00-444509
Adószám: 54104541239
Képviselő: Kopasz László
Telefonszám: +36302897934 / +3688413321
E-mail: info@gasztrokopasz.hu
Honlap: gasztrokopasz.hu
Tárhelyszolgáltató adatai
Név: Yettel Magyarország Zrt.
Székhely: Magyarország, Törökbálint, Pannon út 1.
Weboldal: yettel.hu
Fogalom-meghatározások
Áru: A weboldalunk kínálatában szereplő, értékesítésre szánt ingó dolog, ideértve:
- a tartályban, palackban vagy egyéb módon korlátozott mennyiségben vagy meghatározott űrtartalomban forgalmazott víz, gáz és villamos energia;
- továbbá azon ingó dolgok, amelyek digitális tartalmat vagy digitális szolgáltatást tartalmaznak vagy azzal össze vannak kapcsolva oly módon, hogy az érintett digitális tartalom vagy szolgáltatás hiányában az áru nem lenne rendeltetésszerűen használható.
Digitális elemeket tartalmazó áru: Olyan ingó dolog, amely digitális tartalmat vagy digitális szolgáltatást foglal magában, vagy azokkal szoros összeköttetésben áll, és az adott digitális tartalom vagy szolgáltatás nélkül nem képes a funkcióját betölteni.
Digitális tartalom: Olyan adat, amelyet digitális formában állítanak elő vagy szolgáltatnak.
Felek: Az Eladó és a Vevő együttes megnevezése.
Fogyasztó: Olyan természetes személy, aki nem a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében jár el.
Fogyasztói szerződés: Olyan szerződés, amelyben az egyik fél fogyasztónak minősül.
Funkcionalitás: A digitális elemeket tartalmazó áru, digitális tartalom vagy digitális szolgáltatás azon tulajdonsága, amely képessé teszi arra, hogy a rendeltetésszerű működéséhez szükséges funkciókat ellássa.
Gyártó: Az Áru előállítója, illetve importált áru esetén az Európai Unió területére behozó importőr, valamint minden olyan személy, aki az áru csomagolásán, védjegyén vagy más megkülönböztető jelzésen gyártóként van feltüntetve.
Interoperabilitás: A digitális elemeket tartalmazó áru, digitális tartalom vagy szolgáltatás azon képessége, hogy együttműködésre képes más, eltérő típusú hardverrel vagy szoftverrel.
Kompatibilitás: A digitális elemeket tartalmazó áru, digitális tartalom vagy szolgáltatás azon képessége, hogy átalakítás nélkül működjön együtt a hasonló rendeltetésű hardverekkel és szoftverekkel.
Honlap: Az Eladó által üzemeltetett weboldal, amely a szerződéskötés platformjaként szolgál.
Tartós adathordozó: Olyan eszköz, amely lehetővé teszi a címzett számára a személyesen neki szóló adatok hosszú távú, változatlan formában történő tárolását és elérését.
Távollévők közötti kommunikációt lehetővé tévő eszköz: Bármely eszköz, amely lehetővé teszi a felek egyidejű fizikai jelenléte nélküli szerződéskötést. Ilyen eszköz lehet például az internet, telefon, fax, nyomtatvány vagy megrendelőlappal ellátott hirdetés.
Távollévők között kötött szerződés: Olyan fogyasztói szerződés, amelyet szervezett távértékesítési rendszer keretében, kizárólag távkommunikációs eszközök alkalmazásával kötnek meg.
Vállalkozás: Olyan természetes vagy jogi személy, aki szakmai, üzleti tevékenysége körében jár el.
Vevő / Ön: Az a személy, aki a Honlapon keresztül vételi ajánlatot tesz, és ezzel szerződést köt az Eladóval.
Jótállás: A fogyasztó és vállalkozás között létrejött szerződések esetében a jótállás az alábbiak szerint értelmezendő:
1. Önként vállalt jótállás: A vállalkozás által, a jogszabályi kötelezettségen túlmenően, vagy annak hiányában önként vállalt kötelezettség a szerződés megfelelő teljesítésére.
2. Kötelező jótállás: Jogszabályon alapuló, a vállalkozást kötelező jótállás.
Vételár: az Áruért, valamint a digitális tartalom szolgáltatásáért fizetendő ellenszolgáltatás.
Vonatkozó jogszabályok
A Szerződésre a magyar jog előírásai az irányadóak, és különösen az alábbi jogszabályok vonatkoznak:
● 1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről
● 2001. évi CVIII. törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről
● 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről
● 151/2003. (IX.22.) kormányrendelet a tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról
● 10/2024. (VI.28.) IM rendelet a kötelező jótállás alá tartozó tartós fogyasztási cikkek körének meghatározásáról
● 45/2014. (II.26.) kormányrendelet a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól
● 19/2014. (IV.29.) NGM rendelet a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott dolgokra vonatkozó szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól
● 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról
● 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról
● AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2018/302 RENDELETE (2018. február 28.) a belső piacon belül a vevő állampolgársága, lakóhelye vagy letelepedési helye alapján történő indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozással és a megkülönböztetés egyéb formáival szembeni fellépésről, valamint a 2006/2004/EK és az (EU) 2017/2394 rendelet, továbbá a 2009/22/EK irányelv módosításáról
● AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/679 RENDELETE (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet)
● A fogyasztó és vállalkozás közötti, az áruk adásvételére, valamint a digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések részletes szabályairól szóló 373/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet
Az Általános Szerződési Feltételek (ÁSZF) hatálya és elfogadása
A jelen Általános Szerződési Feltételek (továbbiakban: ÁSZF) határozzák meg a Honlapon keresztül létrejövő szerződéses jogviszony tartalmát, a vonatkozó, kötelező erejű jogszabályi rendelkezések mellett. Az ÁSZF tartalmazza a Vásárló és az Eladó közötti jogokat és kötelezettségeket, a szerződés létrejöttének feltételeit, a teljesítési határidőket, a fizetési és szállítási feltételeket, a felelősségi szabályokat, valamint az elállási jog gyakorlásának módját.
A Honlap használatához szükséges technikai jellegű információkat – amennyiben azokat a jelen ÁSZF nem tartalmazza – a Honlapon elérhető egyéb tájékoztatások biztosítják.
A megrendelés véglegesítése előtt a Vásárló köteles megismerni és elfogadni a jelen ÁSZF rendelkezéseit.
A szerződés nyelve és formája
A jelen ÁSZF hatálya alá tartozó szerződések nyelve a magyar.
Ezen szerződések elektronikus úton jönnek létre, nem minősülnek írásba foglalt szerződésnek, és azokat az Eladó nem iktatja.
Panaszkezelés és jogérvényesítési lehetőségek
Amennyiben Önnek a megvásárolt áruval, vagy az Eladó, illetve az Eladó megbízásából eljáró személy tevékenységével kapcsolatosan egyéni jog- vagy érdeksérelme keletkezik, panaszát az alábbi elérhetőségek valamelyikén nyújthatja be:
- Írásban Online felületen keresztül: gasztrokopasz.hu
- Írásban az alábbi email címen keresztül: info@gasztrokopasz.hu
- Írásban postai úton: 8200 Veszprém, Pápai út 43
Fontos megjegyezni, hogy a szavatossági és jótállási igények elbírálására külön jogszabályok vonatkoznak, azokat nem az Fgytv. (fogyasztóvédelmi törvény) szabályai alapján kezeljük.
A fogyasztóvédelmi panasz – amely nem minősül jótállási vagy szavatossági igénynek – benyújtható szóban vagy írásban. A szóbeli panaszt haladéktalanul kivizsgáljuk, és amennyiben az azonnali megoldás nem lehetséges, jegyzőkönyvet veszünk fel róla, melyet a fogyasztó megkap.
A szóbeli panaszt a vállalkozás köteles azonnal megvizsgálni, és szükség szerint orvosolni. A vállalkozás köteles a szóbeli panaszt haladéktalanul megvizsgálni, és lehetőség szerint azonnal orvosolni. Amennyiben a fogyasztó nem ért egyet a panasz kezelésének módjával, vagy az azonnali kivizsgálás nem kivitelezhető, a vállalkozás köteles a panaszról és saját álláspontjáról jegyzőkönyvet készíteni.
A jegyzőkönyv egy példányát:
- személyesen közölt szóbeli panasz esetén helyben át kell adni a fogyasztónak,
- telefonon vagy más elektronikus hírközlési eszköz útján tett panasz esetén pedig legkésőbb 30 napon belül, az írásbeli panaszokra vonatkozó szabályok szerint, érdemi válasszal együtt kell megküldeni.A panaszról felvett jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az alábbiakat:
1. a fogyasztó neve, lakcíme,
2. a panasz előterjesztésének helye, ideje, módja,
3. a fogyasztó panaszának részletes leírása, a fogyasztó által bemutatott iratok, dokumentumok és egyéb bizonyítékok jegyzéke,
4. a vállalkozás nyilatkozata a fogyasztó panaszával kapcsolatos álláspontjáról, amennyiben a panasz azonnali kivizsgálása lehetséges,
5. a jegyzőkönyvet felvevő személy és – telefonon vagy egyéb elektronikus hírközlési szolgáltatás felhasználásával közölt szóbeli panasz kivételével – a fogyasztó aláírása,
6. a jegyzőkönyv felvételének helye, ideje,
7. telefonon vagy egyéb elektronikus hírközlési szolgáltatás felhasználásával közölt szóbeli panasz esetén a panasz egyedi azonosítószáma.
Az írásban beérkező panaszokat – amennyiben uniós jogszabály másként nem rendelkezik – a vállalkozás köteles a beérkezéstől számított 30 napon belül írásban, igazolható módon megválaszolni, és intézkedni a válasz továbbításáról. Ha a panaszt elutasítja, az álláspontját köteles írásban, indoklással ellátva megküldeni a fogyasztónak. Ebben az esetben tájékoztatást kell adni arról is, hogy a fogyasztó – a panasz jellegétől függően – mely hatósághoz vagy békéltető testülethez fordulhat. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell az illetékes szervezet nevét, címét, telefonszámát, elektronikus elérhetőségét és levelezési címét. Az Eladó nem tett általános alávetési nyilatkozatot.
Jogérvényesítési lehetőségek – ha a panaszkezelés nem vezet eredményre
Fogyasztóvédelmi eljárás
A fogyasztó jogosult panasszal fordulni a lakóhelye szerint illetékes fogyasztóvédelmi hatósághoz, amennyiben úgy véli, jogsérelem érte. A bejelentést követően a hatóság dönt arról, hogy lefolytatja-e az eljárást. A fogyasztóvédelmi hatósági feladatokat első fokon a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok látják el, melyek elérhetősége az alábbi oldalon érhető el:
|
Budapest Főváros Kormányhivatala Fogyasztóvédelmi Főosztály Cím: 1117 Budapest, Prielle Kornélia utca 4/b. Levelezési cím: 6001 Kecskemét, Pf. 189. E-mail: fogyasztovedelem@bfkh.gov.hu Telefonszám: (1) 450-2598 Honlap: https://kormanyhivatalok.hu/kormanyhivatalok/budapest/megye/szervezet/fogyasztovedelmi-foosztaly Illetékesség: Budapest főváros területe |
Pest Vármegyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Főosztály Cím: 1072 Budapest, Nagy Diófa u.10-12. Levelezési cím: 6001 Kecskemét, Pf. 189. E-mail: fogyved@pest.gov.hu Telefonszám: 06 1 459 4843 Honlap: https://kormanyhivatalok.hu/kormanyhivatalok/pest/megye/szervezet/fogyasztovedelmi-foosztaly Illetékesség: Pest Vármegye |
|
|
|
|
Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Osztály Cím: 6000 Kecskemét, Szent István krt. 19/A. Levelezési cím: 6001 Kecskemét, Pf. 189. E-mail: fogyasztovedelem@bacs.gov.hu Telefonszám: 06 76 795 710 Illetékesség: Bács-Kiskun vármegye |
Baranya Vármegyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Osztály Cím: 7630 Pécs, Hengermalom u. 2. Levelezési cím: 7630 Pécs, Hengermalom u. 2. E-mail: fogyasztovedelem@baranya.gov.hu Telefonszám: 06 72 795 398 Illetékesség: Baranya vármegye |
|
|
|
|
Békés Vármegyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Osztály Cím: 5600 Békéscsaba, József Attila u. 2-4. Levelezési cím: 5600 Békéscsaba, József Attila u. 2-4. E-mail: fogyved@bekes.gov.hu Telefonszám: +36 66 546 150 Illetékesség: Békés vármegye |
Borsod-Abaúj- Zemplén Vármegyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Osztály Cím: 3527 Miskolc, József Attila u 20. E-mail: fogyasztovedelem@borsod.gov.hu Telefonszám: 06 46 795 779 Illetékesség: Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye |
|
|
|
|
Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Osztály Cím: 6722 Szeged, Rákóczi tér 1. Levelezési cím: 6722 Szeged, Rákóczi tér 1. E-mail: fogyasztovedelem@csongrad.gov.hu Telefonszám: 06 62 680 532 Illetékesség: Csongrád-Csanád vármegye |
Fejér Vármegyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Osztály Cím: 8000 Székesfehérvár, Honvéd utca 8. E-mail: fogyved@fejer.gov.hu Telefonszám: +36 22 501 751 Illetékesség: Fejér vármegye |
|
|
|
|
Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Osztály Cím: 9022 Győr, Türr István utca. 7. E-mail: fogyasztovedelem@gyor.gov.hu Telefonszám: +36 96 795 950 Illetékesség: Győr-Moson-Sopron vármegye |
Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Osztály Cím: 4025 Debrecen, Széchenyi utca 46. Levelezési cím: 4025 Debrecen, Széchenyi utca 46. E-mail: fogyasztovedelem@hajdu.gov.hu Telefonszám: 06 52 533 924 Fax: 06 52 504 105 Illetékesség: Hajdú-Bihar vármegye |
|
|
|
|
Heves Vármegyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Osztály Cím: 3300 Eger, Kossuth L. u. 9. Levelezési cím: 3301 Eger, Pf. 216. E-mail: fogyved@heves.gov.hu Telefonszám: 06 (36) 515-469 Fax: 06 (36) 516-040 Illetékesség: Heves vármegye |
Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Osztály Cím: 5000 Szolnok, Indóház u. 8. E-mail: jasz.fogyved@jasz.gov.hu Telefonszám: 56/795-165 Illetékesség: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye |
|
|
|
|
Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Osztály Cím: 2800 Tatabánya, Bárdos László utca 2. E-mail: fogyasztovedelem.meff@komarom.gov.hu Telefonszám: (34) 309-303 Illetékesség: Komárom-Esztergom vármegye |
Nógrád Vármegyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Osztály Cím: 3100 Salgótarján, Karancs út 54. E-mail: fogyved@nograd.gov.hu Telefonszám: 06 32 511 116 Illetékesség: Nógrád vármegye |
|
|
|
|
Somogy Vármegyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Osztály Cím: 7400 Kaposvár, Vásártéri út 2. E-mail: fogyasztovedelem@somogy.gov.hu Telefonszám: 06 82 510 868 Illetékesség: Somogy vármegye |
Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Osztály Cím: 4400 Nyíregyháza, Hatzel tér 10. Levelezési cím: 4401 Nyíregyháza, Pf. 77. E-mail: fogyasztovedelem@szabolcs.gov.hu Telefonszám: 06 42 500 694 Illetékesség: Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye |
|
|
|
|
Tolna Vármegyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Osztály Cím: 7100 Szekszárd, Kiskorzó tér 3. E-mail: fogyasztovedelem@tolna.gov.hu Telefonszám: (74) 795-384 Illetékesség: Tolna vármegye |
Vas Vármegyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Osztály Cím: 9700 Szombathely, Wesselényi u. 7. Levelezési cím: 9702 Szombathely, Pf. 24. E-mail: fogyasztovedelem@vas.gov.hu Telefonszám: +36/70-705-1435 Illetékesség: Vas vármegye |
|
|
|
|
Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Osztály Cím: 8200 Veszprém, Kistó utca 1. Levelezési cím: 8200 Veszprém, Kistó utca 1. E-mail: fogyasztovedelem@veszprem.gov.hu Telefonszám: +36 88 550 510 Illetékesség: Veszprém vármegye |
Zala Vármegyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Osztály Cím: 8900 Zalaegerszeg, Pintér Máté u. 22. Levelezési cím: 8900 Zalaegerszeg, Pintér Máté u. 22. E-mail: fogyasztovedelem.zala@zala.gov.hu Telefonszám: +36 92 510 530 Illetékesség: Zala vármegye |
Bírósági eljárás
Amennyiben a fogyasztói jogvitában nem születik megnyugtató megállapodás, az ügyfél jogosult követelését bírósági úton érvényesíteni. A peres eljárásra a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, valamint a Polgári Perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény szabályai az irányadók.
Békéltető testületi eljárás
Amennyiben a fogyasztói panasz elutasításra kerül, Önnek lehetősége van a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes, illetve az Ön által választott békéltető testülethez fordulni. A testületi eljárás megindításának feltétele, hogy a fogyasztó előzetesen megkísérelje a vitás kérdést közvetlenül a vállalkozással rendezni.
A békéltető testület – amennyiben a fogyasztó nem kér személyes meghallgatást – az eljárást online meghallgatás keretében folytatja le, olyan elektronikus eszköz segítségével, amely biztosítja a hang- és képtovábbítást.
Vállalkozásunk köteles az eljárás során együttműködni, így a testület megkeresésére határidőn belül válasziratot küldeni, valamint gondoskodni arról, hogy az eljárás során az egyezségkötésre feljogosított képviselő online formában jelen legyen.
Amennyiben a fogyasztó személyes meghallgatást kér, a vállalkozás képviselőjének legalább online módon kötelező jelen lenni a meghallgatáson.
A Békéltető Testületekről bővebb információ itt érhető el: bekeltetes.hu
Az egyes területileg illetékes Békéltető Testületek elérhetőségei:
|
Budapesti Békéltető Testület Székhely: Budapest Illetékességi terület: Budapest Elérhetőség: Cím: 1016 Budapest, Krisztina krt. 99. I. em. 111. Levelezési cím: 1253 Budapest, Pf.:10. Telefonszám: 06-1-488-2131 E-mail: bekelteto.testulet@bkik.hu Honlap: bekeltet.bkik.hu |
Baranya Vármegyei Békéltető Testület Székhely: Pécs Illetékességi terület: Baranya vármegye, Somogy vármegye, Tolna vármegye Elérhetőség: Cím: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36. Telefonszám: 06-72-507-154 E-mail: info@baranyabekeltetes.hu Honlap: baranyabekeltetes.hu |
|
|
|
|
Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Békéltető Testület Székhely: Miskolc Illetékességi terület: Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, Heves vármegye, Nógrád vármegye Elérhetőség: Cím: 3525 Miskolc, Szentpáli u. 1. Telefonszám: 06-46-501-090, 06-46-501-091 E-mail: bekeltetes@bokik.hu Honlap: bekeltetes.borsodmegye.hu |
Csongrád-Csanád Vármegyei Békéltető Testület Székhely: Szeged Illetékességi terület: Békés vármegye, Bács-Kiskun vármegye, Csongrád-Csanád vármegye Elérhetőség: Cím: 6721 Szeged, Párizsi krt. 8-12. Telefonszám: 06-62/549-392 E-mail: bekelteto.testulet@cskik.hu Honlap: bekeltetes-csongrad.hu |
|
|
|
|
Fejér Vármegyei Békéltető Testület Székhely: Székesfehérvár Illetékességi terület: Fejér vármegye, Komárom-Esztergom vármegye, Veszprém vármegye Elérhetőség: Cím: 8000 Székesfehérvár, Hosszúsétatér 4-6. Telefonszám:06-22-510-310 E-mail: bekeltetes@fmkik.hu Honlap: www.bekeltetesfejer.hu |
Győr-Moson-Sopron Vármegyei Békéltető Testület Székhely: Győr Illetékességi terület: Győr-Moson-Sopron vármegye, Vas vármegye, Zala vármegye Elérhetőség: Cím: 9021 Győr, Szent István út 10/a. Telefonszám: 06-96-520-217 E-mail: bekeltetotestulet@gymskik.hu Honlap: bekeltetesgyor.hu |
|
|
|
|
Hajdú-Bihar Vármegyei Békéltető Testület Székhely: Debrecen Illetékességi terület: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, Hajdú-Bihar vármegye, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye Elérhetőség: Cím: 4025 Debrecen, Vörösmarty u. 13-15. Telefonszám: 06-52-500-710, +36 52 500 745 E-mail: bekelteto@hbkik.hu Honlap: hbmbekeltetes.hu |
Pest Vármegyei Békéltető Testület Székhely: Budapest Illetékességi terület: Pest Vármegye Elérhetőség: Cím: 1055 Budapest, Balassi Bálint u. 25. IV/2. Telefonszám: 06-1-792-7881 E-mail: pmbekelteto@pmkik.hu Honlap: panaszrendezes.hu |
Békéltető Testületi eljárás fogyasztónak nem minősülő személyek esetén
A fogyasztóvédelmi szabályozás alapján bizonyos, jogszabályban meghatározott szervezetek – mint például civil szervezetek, egyházi jogi személyek, társasházak, lakásszövetkezetek – akkor is jogosultak a békéltető testületi eljárás igénybevételére, ha tevékenységük nem minősül fogyasztói célúnak. Ennek feltétele, hogy az adott szervezet az árut nem üzleti vagy önálló foglalkozásához kapcsolódóan rendeli meg, használja vagy veszi igénybe. A fogyasztói minőség fennállását a Békéltető Testület jogosult ellenőrizni és értékelni. Az eljárásra a békéltető testületi eljárás általános szabályai irányadóak.
Részleges érvénytelenség, magatartási kódex
Amennyiben jelen ÁSZF bármely rendelkezése jogszabályba ütközik vagy érvénytelen, az nem érinti a többi rendelkezés érvényességét. Az ilyen rendelkezések helyébe az alkalmazandó jogszabályok lépnek.
Az Eladó nem rendelkezik a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló jogszabály szerinti magatartási kódexszel.
A honlap használata
A rendelés regisztrációhoz kötött, adószámmal rendelkező vállalkozások rendelhetnek.
Átvételi módok, átvételi díjak
Személyes átvétel
A megrendelt Árut személyesen is átveheti üzletünkben.
Teljesítési határidő
Fogyasztónak minősülő Vásárló esetében – eltérő megállapodás hiányában – az Eladó köteles az Árut a szerződés megkötését követően késedelem nélkül, de legkésőbb harminc napon belül a Vásárló rendelkezésére bocsátani.
A fenti rendelkezés alapján az általános teljesítési határidő legfeljebb 30 nap, amely a megrendelés visszaigazolásának időpontjától számítandó. Az ettől eltérő – de a 30 napot meg nem haladó – határidőkről az Eladó az adott szállítási módnál külön tájékoztatást ad.
Az Eladó késedelme esetén a Vásárló jogosult a Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény) rendelkezései szerint eljárni.
Jogfenntartás, tulajdonjogi kikötés
Amennyiben a Vásárló korábbi megrendelését nem vette át (kivéve, ha elállási jogával élt), vagy a küldemény "nem kereste" jelzéssel érkezett vissza az Eladóhoz, úgy az Eladó jogosult az új megrendelés teljesítését a vételár és a szállítási költségek előzetes megfizetéséhez kötni.
Az Eladó az Áru átadását visszatarthatja mindaddig, amíg nem győződik meg arról, hogy a vételár teljes egészében beérkezett. Ez vonatkozik az elektronikus fizetési megoldások esetére, valamint azokra az átutalásos fizetésekre is, ahol a vételár a Vásárló tagállamának pénznemében kerül kifizetésre, és az átváltásból vagy banki költségekből adódóan az Eladó nem kapja meg a teljes összeget.
Ilyen esetekben az Eladó jogosult felszólítani a Vásárlót a hiányzó összeg pótlására, és mindaddig visszatarthatja az Árut, amíg a vételár teljes mértékben kiegyenlítésre nem kerül.
Külföldre történő értékesítés
Az Az Eladó nem tesz különbséget a Magyarországon és az Európai Unió területén belül, de Magyarországon kívül vásárló felhasználók között. Az Általános Szerződési Feltételek rendelkezései minden Vásárlóra egységesen vonatkoznak. Jelen feltételek értelmezése során vevőnek minősül az a természetes személy vagy vállalkozás, aki/amely valamely uniós tagállamban lakóhellyel, letelepedési hellyel vagy állampolgársággal rendelkezik, és végfelhasználás céljából vásárol terméket vagy vesz igénybe szolgáltatást.
A fogyasztónak az a természetes személy minősül, aki olyan céllal jár el, amely kívül esik kereskedelmi, ipari, kézműipari vagy szakmai tevékenysége körén.
A kommunikáció és az értékesítés alapértelmezett nyelve a magyar. Az Eladó nem köteles a Vásárló tagállamának hivatalos nyelvén kommunikálni.
Az Eladó nem köteles megfelelni a Vásárló tagállamában az adott termékre vonatkozó egyedi jogszabályi előírásoknak (pl. címkézés, ágazati szabályok), és ezekről nem köteles előzetesen tájékoztatást nyújtani.
Eltérő rendelkezés hiányában minden termékre a magyarországi általános forgalmi adó (ÁFA) vonatkozik.
Az elektronikus fizetés a rendelés során az Eladó által meghatározott pénznemben történik. Az Eladó jogosult visszatartani a termék kiszállítását, amíg meg nem győződik arról, hogy a vételár és a szállítási díj teljes összege sikeresen beérkezett. Ez vonatkozik azon esetekre is, amikor a Vásárló más pénznemben fizet, és az átváltás vagy banki költségek miatt az összeg nem érkezik meg maradéktalanul. Ilyen esetben az Eladó felszólíthatja a Vásárlót a különbözet megfizetésére.
Az Eladó minden, a magyarországi Vásárlók számára elérhető szállítási és átvételi lehetőséget biztosít az Európai Unió területén belüli Vásárlók számára is. Így a nem magyarországi Vásárló is kérheti a kiszállítást Magyarország területére vagy bármely más tagállamba, az ÁSZF-ben megjelölt szállítási módok szerint. Ugyancsak élhet a személyes átvétel lehetőségével is.
Továbbá, a nem magyarországi Vásárló kérheti, hogy saját költségén szervezze meg a kiszállítást külföldre. E jog a magyarországi Vásárlókat nem illeti meg.
Amennyiben a szállítási díj nem kerül megfizetésre, vagy a Vásárló a saját szállítást nem oldja meg az előzetesen egyeztetett határidőig, az Eladó jogosult a szerződéstől elállni, és a már befizetett vételárat visszatéríteni.
Fogyasztói tájékoztató
Tájékoztató a fogyasztó vevőt megillető elállási jogról
Fogyasztónak a Ptk. 8:1. § 1. bekezdés 3. pontja szerint csak a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy minősül, így jogi személyek nem élhetnek az indokolás nélküli elállási joggal!
A fogyasztót a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 20. § szerint megilleti az indokolás nélküli elállás joga. A fogyasztó az elállási jogát
a) Áru adásvételére irányuló szerződés esetén
aa) az Árunak,
ab) több Áru adásvételekor, ha az egyes Áruk szolgáltatása eltérő időpontban történik, az utoljára szolgáltatott Árunak,
ac) több tételből vagy darabból álló áru esetén az utoljára szolgáltatott tételnek vagy darabnak,
ad) ha az árut meghatározott időszakon belül rendszeresen kell szolgáltatni, az első szolgáltatásnak,
A fogyasztó jogosult a szerződéstől elállni a termék átvételétől számított 14 naptári napon belül. Ez a határidő attól a naptól kezdődik, amikor a fogyasztó, vagy az általa megjelölt – a fuvarozótól eltérő – harmadik személy az árut átvette.
Fontos kiemelni, hogy a fogyasztónak joga van az elállási szándékát már a szerződés megkötése és az áru átvételének időpontja között is jelezni.
Amennyiben a szerződés a fogyasztó ajánlata alapján jött volna létre, úgy a fogyasztó az ajánlatot még a szerződés létrejötte előtt visszavonhatja, ezáltal megszüntetve az ajánlati kötöttséget.
Ha az Eladó elmulasztja a fogyasztót tájékoztatni az elállási jog gyakorlásának határidejéről, feltételeiről (különösen a 45/2014. (II.26.) Korm. rendelet 22. §-ában foglaltakról), illetve a jogszabály által előírt elállási nyilatkozat-mintáról, úgy az elállásra nyitva álló 14 napos határidő automatikusan 12 hónappal meghosszabbodik.
Amennyiben az Eladó ezt a tájékoztatást a 12 hónapos hosszabbított időszakon belül pótolja, az elállási határidő a tájékoztatás napjától számított 14. napon jár le.
Elállási nyilatkozat, a fogyasztót megillető elállási vagy felmondási jog gyakorlása
A fogyasztó a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 20. §-ban biztosított jogát az erre vonatkozó egyértelmű nyilatkozat útján, vagy a honlapról is letölthető nyilatkozat-minta felhasználásával gyakorolhatja.
A fogyasztó elállási nyilatkozatának érvényessége
Az elállási jog gyakorlásának határideje akkor tekinthető betartottnak, ha a fogyasztó a
nyilatkozatát legkésőbb a határidő utolsó napján elküldi. Írásbeli elállás esetén a postára adás
időpontja irányadó. A fogyasztót terheli a bizonyítás, hogy a nyilatkozatot határidőben megtette. Az eladó köteles a fogyasztó elállási nyilatkozatának megérkezését elektronikus úton visszaigazolni.
Az Eladó a fogyasztó elállási nyilatkozatát annak megérkezését követően köteles elektronikus adathordozón visszaigazolni.
Az Eladó kötelezettségei a fogyasztó elállása esetén
Visszatérítési kötelezettség
Ha a fogyasztó a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 22. §-nak megfelelően eláll a szerződéstől, az Eladó 14 napon belül köteles a megfizetett teljes összeget visszatéríteni, beleértve a szállítási díjat is. A visszatérítés nem terjed ki a legolcsóbb szállítási módon túli extra költségekre.
Az Eladó visszatérítési kötelezettségének módja
A 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 22. §-nak megfelelő elállás vagy felmondás esetén az Eladó a fogyasztónak visszajáró összeget a fogyasztó által igénybe vett fizetési móddal megegyező módon téríti vissza. A fogyasztó kifejezett beleegyezése alapján az Eladó a visszatérítésre más fizetési módot is alkalmazhat, de a fogyasztót ebből adódóan semmilyen többletdíj nem terhelheti. A Fogyasztó által hibásan és/vagy pontatlanul megadott bankszámlaszám vagy postai cím következtében történő késedelem miatt az Eladó-t felelősség nem terheli.
Többletköltségek
Ha a fogyasztó kifejezetten a legkevésbé költséges szokásos fuvarozási módtól eltérő fuvarozási módot választ, az Eladó nem köteles visszatéríteni az ebből eredő többletköltségeket. Ilyen esetben a feltüntetett általános szállítási díjtételek erejéig áll fenn visszatérítési kötelezettségünk.
Visszatartási jog
Az Eladó a visszatérítést visszatarthatja mindaddig, amíg a fogyasztó az árut vissza nem szolgáltatja, vagy annak visszaküldését hitelt érdemlően nem igazolja. Az utánvétes vagy portós küldeményeket az Eladó nem fogadja el.
A fogyasztó kötelezettségei elállása vagy felmondása esetén
Az Áru visszaszolgáltatása
Ha a fogyasztó a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 22. §-nak megfelelően eláll a szerződéstől, köteles az Árut haladéktalanul, de legkésőbb az elállás közlésétől számított tizennégy napon belül visszaküldeni, illetve az Eladónak vagy az Eladó által az Áru átvételére meghatalmazott személynek átadni. A visszaküldés határidőben teljesítettnek minősül, ha a fogyasztó az Árut a határidő lejárta előtt elküldi.
Az Áru visszaküldésével kapcsolatos közvetlen költségek viselése
Az áru visszaküldésének közvetlen költségeit a fogyasztó viseli. A visszaküldendő árut az Eladó megadott címére kell eljuttatni. Amennyiben az Eladó üzlethelyiségben is értékesít termékeket, a fogyasztónak lehetősége van az elállási jog gyakorlásával egyidejűleg az árut személyesen visszaszolgáltatni a vállalkozásnak.
Ha a fogyasztó a teljesítés megkezdése után él felmondási jogával olyan szerződés esetén, amelyet üzlethelyiségen kívül vagy távollévők között kötöttek, köteles a felmondás közléséig nyújtott szolgáltatások arányos díját megtéríteni a vállalkozás számára. Ennek alapja a szerződésben szereplő, adóval növelt teljes ellenérték. Amennyiben a fogyasztó úgy ítéli meg, hogy ez az összeg aránytalanul magas, bizonyíthatja, hogy a szerződés megszűnéséig nyújtott szolgáltatások piaci értéke ennél alacsonyabb, és ez alapján kérheti az arányos díj módosítását.
Felhívjuk figyelmét, hogy utánvétes vagy portós küldeményeket nem tudunk elfogadni, az ilyen módon visszaküldött csomagokat automatikusan visszaküldjük a feladónak.
A fogyasztó felelőssége az áru értékcsökkenéséért
A fogyasztó kizárólag abban az esetben felelős az áru értékcsökkenéséért, ha az a termék rendeltetésszerű használatához szükséges mértéken túl történő használatából ered. Ez azt jelenti, hogy az áru állapotának, működésének és jellemzőinek megismeréséhez szükséges kipróbálás mértékéig a fogyasztót nem terheli felelősség, azonban azon túlmenő használat – különösen, ha az a termék újraértékesítését akadályozza – már értékcsökkentő hatással járhat, melyet a fogyasztónak meg kell térítenie.
Az elállási jog korlátozása – mikor nem gyakorolható?
Az Eladó kifejezetten felhívja az Ön figyelmét, hogy Ön nem gyakorolhatja elállási jogát a 45/2014 (II.26.) Korm. Rendelet 29. §. (1) bekezdésében foglalt esetekben:
a. szolgáltatás maradéktalan teljesítése után, azonban ha szerződés fizetési kötelezettséget keletkeztet a fogyasztó számára, jelen kivételi esetre csak akkor lehet hivatkozni, ha a teljesítés a fogyasztó kifejezett előzetes beleegyezésével és annak a fogyasztó általi tudomásulvételével kezdődött meg, hogy elveszíti elállási jogát, amint a vállalkozás maradéktalanul teljesítette a szerződést;
b. olyan Áru vagy szolgáltatás tekintetében, amelynek ára, illetve díja a pénzpiac vállalkozás által nem befolyásolható, az elállási jog gyakorlására meghatározott határidő alatt is lehetséges ingadozásától függ;
c. olyan nem előre gyártott Áru esetében, amelyet a fogyasztó utasítása alapján vagy kifejezett kérésére állítottak elő, vagy olyan Áru esetében, amelyet egyértelműen a fogyasztó személyére szabtak;
d. romlandó vagy minőségét rövid ideig megőrző Áru tekintetében;
e. olyan zárt csomagolású Áru tekintetében, amely egészségvédelmi vagy higiéniai okokból az átadást követő felbontása után nem küldhető vissza (Figyelmeztetjük Önt, hogy olyan zárt csomagolású áru tekintetében, amely egészségvédelmi vagy higiéniai okokból az átadást követő felbontása után nem küldhető vissza, az Áru jellegének, tulajdonságainak és működésének megállapításához szükséges használat az elállási jog elvesztését eredményezi.);
f. olyan Áru tekintetében, amely jellegénél fogva az átadást követően elválaszthatatlanul vegyül más Áruval;
g. olyan alkoholtartalmú ital tekintetében, amelynek tényleges értéke a vállalkozás által nem befolyásolható módon a piaci ingadozásoktól függ, és amelynek áráról a felek az adásvételi szerződés megkötésekor állapodtak meg, azonban a szerződés teljesítésére csak a megkötéstől számított harmincadik napot követően kerül sor;
h. olyan vállalkozási szerződés esetében, amelynél a vállalkozás a fogyasztó kifejezett kérésére keresi fel a fogyasztót sürgős javítási vagy karbantartási munkálatok elvégzése céljából;
i. lezárt csomagolású hang-, illetve képfelvétel, valamint számítógépes szoftver példányának adásvétele tekintetében, ha az átadást követően a fogyasztó a csomagolást felbontotta;
j. hírlap, folyóirat és időszaki lap tekintetében, az előfizetéses szerződések kivételével;
k. nyilvános árverésen megkötött szerződések esetében;
l. lakáscélú szolgáltatás kivételével szállásnyújtásra irányuló szerződés, fuvarozás, személygépjármű-kölcsönzés, étkeztetés vagy szabadidős tevékenységekhez kapcsolódó szolgáltatásra irányuló szerződés esetében, ha a szerződésben meghatározott teljesítési határnapot vagy határidőt kötöttek ki;
m. a nem tárgyi adathordozón nyújtott digitális tartalom tekintetében, ha az Eladó a fogyasztó kifejezett, előzetes beleegyezésével kezdte meg a teljesítést, és a fogyasztó e beleegyezésével egyidejűleg nyilatkozott annak tudomásul vételéről, hogy a teljesítés megkezdését követően elveszíti az elállási jogát,
Az áruk megfelelőségének szavatolására vonatkozó termékszavatosságra, kellékszavatosságra vonatkozó tájékoztatás fogyasztói szerződésekre vonatkozóan
A fogyasztói tájékoztató jelen pontja a 45/2014 (II.26.) Korm. rendelet 11. § (5) bekezdése felhatalmazása alapján a 45/2014 (II.26.) Korm. rendelet 3. számú melléklet figyelembevételével készült
A Fogyasztói tájékoztató kizárólag fogyasztónak minősülő Vevőkre vonatkozik, a fogyasztónak nem minősülő vásárlóra vonatkozó szabályok külön fejezetben szerepelnek.
A szerződésszerű teljesítés követelményei fogyasztói szerződés esetében
A szerződésszerű teljesítés követelményei általánosan fogyasztói szerződés keretében eladott áruk és digitális elemet tartalmazó áruk esetében
A szerződésszerű teljesítés feltételei az alábbiak:
- Az Áru feleljen meg a szerződésben rögzített leírásnak, mennyiségnek, minőségnek, típusnak, és rendelkezzen a megadott funkcionalitással, kompatibilitással, interoperabilitással, valamint egyéb jellemzőkkel.
- Az Áru legyen alkalmas arra a célra, amelyet a fogyasztó a szerződéskötés előtt vagy annak során az Eladó tudomására hozott, és amit az Eladó elfogadott.
- Tartalmazza az összes szerződésben meghatározott tartozékot, használati útmutatót, beleértve az üzembe helyezéshez és telepítéshez szükséges utasításokat, valamint az ügyfélszolgálati támogatást.
- Biztosítsa a szerződésben előírt frissítések elérhetőségét is.
- A fentiekkel együtt az Árunak a szokásos elvárásoknak is meg kell felelnie:
- Legyen alkalmas azokra a célokra, amelyeket az azonos típusú termékeknél jogszabály, műszaki szabvány, vagy ezek hiányában általános piaci elvárások határoznak meg.
- Rendelkezzen az észszerűen elvárható mennyiségi, minőségi és teljesítménybeli jellemzőkkel, beleértve a funkcionalitást, kompatibilitást, hozzáférhetőséget, folyamatosságot és biztonságot. Ebbe beletartoznak az Eladó vagy az értékesítési lánc szereplői által nyilvánosan – például reklámban vagy címkén – tett kijelentések is.
- Tartalmazzon minden, a fogyasztó által elvárható tartozékot és útmutatót, ideértve a megfelelő csomagolást is.
- Feleljen meg a szerződéskötést megelőzően mintaként bemutatott, modellként elérhetővé tett, vagy próbaverzióban kipróbált Áru tulajdonságainak.
Kivételek: Az Árunak nem kell megfelelnie a nyilvános kijelentéseknek, ha az Eladó bizonyítani tudja, hogy:
- az adott kijelentést nem ismerte, és nem is kellett ismernie;
- a kijelentést a szerződéskötés előtt megfelelően helyesbítették;
- a nyilvános kijelentés nem befolyásolta a fogyasztó döntését a szerződés megkötésébena.
Az áru adásvételére irányuló szerződés hibás teljesítése
Hibás teljesítés az áru adásvételére irányuló szerződés esetén
Az Eladó hibásan teljesít, ha az áru meghibásodása szakszerűtlen üzembe helyezésből ered, feltéve, hogy:
- az üzembe helyezés az adásvételi szerződés részét képezi, és azt az Eladó vagy az ő felelősségvállalása mellett eljáró személy végezte el; vagy
- az üzembe helyezést a fogyasztónak kellett elvégeznie, azonban a hibát az Eladó – vagy digitális elemeket tartalmazó áru esetén a digitális szolgáltató – által biztosított hiányos útmutatás okozta.
Amennyiben az Eladó vállalta az üzembe helyezést, a teljesítés csak akkor tekinthető befejezettnek, ha az üzembe helyezés is megtörtént.
Digitális elemeket tartalmazó áru esetén
Ha a szerződés folyamatos digitális tartalom- vagy szolgáltatásnyújtást ír elő, az Eladó akkor is felel a hibáért, ha az a teljesítéstől számított két éven belül következik be vagy válik felismerhetővé – amennyiben a szolgáltatás időtartama nem haladja meg a két évet.
A digitális elemeket tartalmazó áru szerződésszerűségének fenntartásához az Eladónak kötelessége:
értesíteni a fogyasztót minden olyan elérhető frissítésről, amely szükséges a termék megfelelő működéséhez (ideértve a biztonsági frissítéseket is);
biztosítani, hogy a fogyasztó ezeket a frissítéseket meg is kapja.
A frissítések elérhetővé tételének időtartama:
- egyszeri digitális szolgáltatás esetén: a termék típusa, célja, a szerződés jellege és a körülmények alapján ésszerűen elvárható ideig;
- folyamatos digitális szolgáltatás esetén (két évnél nem hosszabb időtartamra): a teljesítéstől számított két éven belül.
Amennyiben a fogyasztó nem telepíti a biztosított frissítéseket ésszerű határidőn belül, az Eladó nem felel a hibákért, ha:
- előzetesen tájékoztatta a fogyasztót a frissítés fontosságáról és a telepítés elmaradásának következményeiről;
- a frissítés elmaradása vagy hibás telepítése nem az Eladó által biztosított útmutató hiányosságából adódott.
Kivételek a hibás teljesítés megállapítása alól
Nem tekinthető hibás teljesítésnek az az eset, amikor:
- a fogyasztót a vásárlás előtt kifejezetten tájékoztatták arról, hogy az áru egyes tulajdonságai eltérnek a szokásos jellemzőktől;
- és a fogyasztó ezt a külön eltérést kifejezetten elfogadta a szerződés megkötésekor.
Szerződésszerű teljesítés követelményei fogyasztói szerződés keretében eladott digitális tartalom értékesítése esetén
Az Eladó a digitális tartalmat a fogyasztó részére szolgáltatja. Amennyiben a felek ettől eltérően nem rendelkeznek, az Eladó köteles a szerződés megkötését követően indokolatlan késedelem nélkül biztosítani a digitális tartalom elérését a fogyasztó számára, mégpedig a szerződéskötés időpontjában elérhető legfrissebb verzióban.
A szolgáltatás akkor tekinthető teljesítettnek, amikor a digitális tartalom – vagy annak eléréséhez, illetve letöltéséhez szükséges megoldás – eljut a fogyasztóhoz, vagy az általa megjelölt fizikai vagy virtuális eszközre.
Az Eladó köteles gondoskodni arról, hogy a fogyasztó:
- értesítést kapjon minden olyan frissítésről – beleértve a biztonsági frissítéseket is –,
- valamint meg is kapja azokat, amelyek a digitális tartalom vagy digitális szolgáltatás szerződésszerűségének fenntartásához szükségesek.
Amennyiben a szerződés folyamatos, meghatározott időtartamra szóló digitális tartalom-szolgáltatásra irányul, az Eladó köteles a szerződésszerű működést a teljes szerződéses időszak alatt fenntartani.
Felelősség kizárása frissítés elmulasztása esetén:
Ha a fogyasztó az Eladó által rendelkezésre bocsátott frissítéseket nem telepíti észszerű határidőn belül, az Eladó nem felel a szolgáltatás hibájáért, amennyiben:
- előzetesen tájékoztatta a fogyasztót a frissítés elérhetőségéről és a telepítés elmulasztásának következményeiről,
- a frissítés hiánya nem az Eladó által biztosított útmutatás hibájából vagy hiányosságából ered., feltéve, hogy:
- az Eladó tájékoztatta a fogyasztót a frissítés elérhetőségéről és a telepítés fogyasztó általi elmulasztásának következményeiről; és
- a frissítés fogyasztó általi telepítésének elmulasztása vagy a frissítés fogyasztó általi helytelen telepítése nem az Eladó által biztosított telepítési útmutató hiányosságának tudható be.
Nem állapítható meg hibás teljesítés, ha a szerződés megkötésekor a fogyasztó külön tájékoztatást kapott arról, hogy a digitális tartalom valamely konkrét tulajdonsága eltér az itt meghatározott követelményektől, és a szerződés megkötésekor a fogyasztó ezt az eltérést külön, kifejezetten elfogadta.
Hibásan teljesít az Eladó, ha a digitálistartalom-szolgáltatás hibája a fogyasztó digitális környezetébe való szakszerűtlen integrálásából fakad, feltéve, hogy
- a digitális tartalom integrálását az Eladó végezte el, vagy az integrálást az Eladó felelősségvállalása mellett végezték; vagy
- a digitális tartalmat a fogyasztónak kell integrálnia, és a szakszerűtlen integrálást az Eladó által rendelkezésre bocsátott integrálási utasítások hiányosságai okozták.
Ha a szerződés a digitális tartalomdigitális tartalom vagy digitális szolgáltatás meghatározott időtartamon keresztül történő folyamatos szolgáltatásáról rendelkezik, az Eladó felel a digitális tartalommal kapcsolatos hibáért, amennyiben a hiba a szerződésben meghatározott időtartam alatt következik be, vagy válik felismerhetővé.
Amennyiben a szerződés egyszeri digitális szolgáltatás nyújtásáról vagy egyes szolgáltatási cselekmények sorozatáról rendelkezik, úgy – az ellenkező bizonyításáig – vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő egy éven belül a fogyasztó által felismert hiba már a teljesítés időpontjában is fennállt.
Az Eladó azonban nem minősül hibásan teljesítőnek, amennyiben bizonyítani tudja, hogy:
- a fogyasztó digitális környezete nem felelt meg a digitális tartalom vagy digitális szolgáltatás műszaki követelményeinek, és
- a fogyasztót erről világos és közérthető módon tájékoztatta a szerződés megkötését megelőzően.
A fogyasztót együttműködési kötelezettség terheli: köteles az Eladóval együttműködni annak érdekében, hogy az Eladó – a számára elérhető műszaki lehetőségek, valamint a fogyasztótól minimális beavatkozást igénylő eszközök alkalmazásával – ellenőrizhesse, hogy a hiba valóban a fogyasztó digitális környezetéből ered-e.
Amennyiben a fogyasztó nem teljesíti ezt az együttműködési kötelezettséget, annak ellenére, hogy az Eladó erről előzetesen egyértelmű és közérthető tájékoztatást adott, a fogyasztót terheli annak bizonyítása, hogy:
- a teljesítést követő egy éven belül felismert hiba már a teljesítés időpontjában is fennállt, vagy
- az adott hibával érintett szolgáltatás a szerződésben meghatározott időtartam alatt nem volt szerződésszerűen teljesítve..
Kellékszavatosság
Mikor élhet Ön kellékszavatossági jogával?
Amennyiben az Eladó hibásan teljesít, Ön jogosult kellékszavatossági igényt érvényesíteni a Polgári Törvénykönyv, valamint – fogyasztói szerződés esetén – a 373/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet rendelkezései alapján.
Milyen jogok illetik meg Önt kellékszavatossági igény esetén?
Ön – választása szerint – a következő jogokkal élhet:
- kérheti az áru kijavítását vagy kicserélését, kivéve, ha az Ön által választott igény teljesítése lehetetlen, vagy az az Eladó számára aránytalan többletköltséggel járna a másik lehetséges igényhez képest;
- ha a kijavítást vagy kicserélést nem kérte vagy nem kérhette, úgy kérheti az ellenszolgáltatás arányos leszállítását, vagy – végső esetben – elállhat a szerződéstől.
Ön jogosult az egyik kellékszavatossági jogáról a másikra áttérni, ugyanakkor ennek költségeit viselnie kell, kivéve, ha az áttérés indokolt volt, vagy arra az Eladó magatartása adott okot.
Fogyasztói szerződés esetén – az ellenkező bizonyításáig – vélelmezni kell, hogy az áru vagy a digitális elemeket tartalmazó áru teljesítését követő egy éven belül felismert hiba már a teljesítés időpontjában fennállt, kivéve, ha ez a vélelem az áru jellegével vagy a hiba természetével nem összeegyeztethető.
Használt áru esetén, amennyiben a Vásárló fogyasztónak minősül, és az áru hibájáról a vásárláskor megfelelő tájékoztatást kapott, az adott hibára vonatkozóan az Eladó nem tartozik szavatossági felelősséggel.
Az Eladó jogosult megtagadni az áru szerződésszerűvé tételét, ha a kijavítás vagy kicserélés lehetetlen, vagy ha az aránytalan többletköltséggel járna számára. Ennek megítélésekor figyelembe kell venni az áru hibátlan állapotban képviselt értékét, valamint a szerződésszegés súlyát is.
A fogyasztó akkor is jogosult - a szerződésszegés súlyához igazodva - az ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelni, vagy az adásvételi szerződést megszüntetni, ha
- az Eladó nem végezte el a kijavítást vagy kicserélést, vagy elvégezte azt, de részben vagy egészben nem teljesítette az alábbi feltételeket
- az Eladónak a saját költségére kell biztosítania a kicserélt áru visszavételét
- ha a kijavítás vagy kicserélés olyan áru eltávolítását teszi szükségessé, amelyet az áru jellegének és céljának megfelelően - a hiba felismerhetővé válása előtt - üzembe helyeztek, akkor a kijavításra vagy kicserélésre vonatkozó kötelezettség magában foglalja a nem megfelelő áru eltávolítását és a csereként szállított vagy kijavított áru üzembe helyezését vagy az eltávolítás, illetve üzembe helyezés költségeinek viselését.
- megtagadta az áru szerződésszerűvé tételét
- smételt teljesítési hiba merült fel, annak ellenére, hogy az Eladó megkísérelte az áru szerződésszerűvé tételét
- a teljesítés hibája olyan súlyú, hogy azonnali árleszállítást vagy az adásvételi szerződés azonnali megszüntetését teszi indokolttá, vagy
- az Eladó nem vállalta az áru szerződésszerűvé tételét, vagy a körülményekből nyilvánvaló, hogy a vállalkozás észszerű határidőn belül vagy a fogyasztónak okozott jelentős érdeksérelem nélkül nem fogja az árut szerződésszerűvé tenni.
Ha a fogyasztó hibás teljesítésre hivatkozva kívánja megszüntetni az adásvételi szerződést, az Eladót terheli annak bizonyítása, hogy a hiba jelentéktelen.
A Fogyasztó jogosult a vételár még fennmaradó részét - a szerződésszegés súlyához igazodva - részben vagy egészben visszatartani mindaddig, amíg az Eladó nem tesz eleget a teljesítés szerződésszerűségével és a hibás teljesítéssel kapcsolatos kötelezettségeinek.
Általánosan érvényesülő szabály, hogy:
- az Eladónak a saját költségére kell biztosítania a kicserélt áru visszavételét
- ha a kijavítás vagy kicserélés olyan áru eltávolítását teszi szükségessé, amelyet az áru jellegének és céljának megfelelően - a hiba felismerhetővé válása előtt - üzembe helyeztek, akkor a kijavításra vagy kicserélésre vonatkozó kötelezettség magában foglalja a nem megfelelő áru eltávolítását és a csereként szállított vagy kijavított áru üzembe helyezését vagy az eltávolítás, illetve üzembe helyezés költségeinek viselését.
A kijavítás vagy kicserélés teljesítésére nyitva álló ésszerű határidő számítása attól az időponttól kezdődik, amikor a Fogyasztó a hibát az Eladóval közölte.
A Fogyasztó köteles az árut kijavítás vagy kicserélés céljából az Eladó rendelkezésére bocsátani.
Az ellenszolgáltatás arányos csökkentésére akkor kerülhet sor, ha annak összege megegyezik a szerződésszerű teljesítés esetén az áru értéke, valamint a ténylegesen átvett hibás áru értéke közötti különbözettel.
A Fogyasztó az adásvételi szerződés megszüntetésére irányuló kellékszavatossági jogát az Eladóhoz címzett, egyértelmű, a szerződés megszüntetésére irányuló jognyilatkozattal gyakorolhatja.
Amennyiben a hibás teljesítés az áru kizárólag egy részét érinti, a szerződés megszüntetésének joga csak ezen részre vonatkozóan gyakorolható. Ugyanakkor, ha a Fogyasztó számára nem várható el ésszerűen, hogy a hibátlan termékeket megtartsa, jogosult a szerződés egészének megszüntetésére.
Amennyiben a Fogyasztó a szerződést – részben vagy egészben – megszünteti, az alábbi kötelezettségek állnak fenn:
- A Fogyasztó köteles az érintett árut az Eladó költségére visszaküldeni,
- Az Eladó köteles a vételárat haladéktalanul visszatéríteni, amint a visszaküldött áru vagy annak elküldését igazoló dokumentum a birtokába kerül.
Milyen határidőben érvényesítheti Ön kellékszavatossági igényét?
Ön köteles a hibát annak felfedezése után haladéktalanul bejelenteni. A hiba felfedezésétől számított kettő hónapon belül közölt hibát késedelem nélkül közölt hibának kell tekinteni. Ugyanakkor felhívjuk a figyelmét, hogy a szerződés teljesítésétől számított két éves elévülési határidőn túl kellékszavatossági jogait már nem érvényesítheti.
Nem számít bele az elévülési időbe a kijavítási időnek az a része, amely alatt a Vevő az Árut rendeltetésszerűen nem tudja használni.
Az Árunak a kicseréléssel vagy a kijavítással érintett részére a kellékszavatossági igény elévülése újból kezdődik. Ezt a szabályt kell alkalmazni arra az esetre is, ha a kijavítás következményeként új hiba keletkezik.
Ha a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződés tárgya használt dolog, a felek rövidebb elévülési időben is megállapodhatnak; egy évnél rövidebb elévülési határidő ebben az esetben sem köthető ki érvényesen.
Kivel szemben érvényesítheti kellékszavatossági igényét?
Ön az Eladóval szemben érvényesítheti kellékszavatossági igényét.
Milyen egyéb feltétele van kellékszavatossági jogai érvényesítésének?
A teljesítéstől számított egy éven belül a kellékszavatossági igénye érvényesítésének a hiba közlésén túl nincs egyéb feltétele, ha Ön igazolja, hogy az Árut az Eladó nyújtotta. A teljesítéstől számított egy év eltelte után azonban már Ön köteles bizonyítani, hogy az Ön által felismert hiba már a teljesítés időpontjában is megvolt.
Termékszavatosság
Milyen esetben élhet Ön a termékszavatossági jogával?
Milyen esetben érvényesíthető a termékszavatossági jog?
Amennyiben az adásvétel tárgyát képező ingó dolog (Áru) hibásnak bizonyul, a Fogyasztó – választása szerint – a kellékszavatossági jogok helyett vagy azokkal szemben termékszavatossági igénnyel is élhet a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint.
A termékszavatossági igény tartalma
A Fogyasztó a hibás Áru kijavítását vagy kicserélését kérheti termékszavatossági igényként.
Mikor minősül hibásnak az Áru?
Az Áru akkor hibás, ha:
- nem felel meg a forgalomba hozatalakor hatályos minőségi követelményeknek, vagy
- nem rendelkezik a gyártó által megadott tulajdonságokkal, illetve az általa közzétett leírásban szereplő jellemzőkkel.
A termékszavatossági igény érvényesítésének határideje
A Fogyasztó a termékszavatossági igényét az Áru gyártó általi forgalomba hozatalától számított két éven belül érvényesítheti. A határidő jogvesztő, azaz a két év elteltével az igény érvényesítésére nincs lehetőség.
Kivel szemben érvényesíthető a termékszavatossági igény?
A termékszavatossági jog a termék gyártójával vagy forgalmazójával (együttesen: gyártó) szemben érvényesíthető.
Bizonyítási teher
A termékszavatossági igény esetében a Fogyasztót terheli a bizonyítás, miszerint a hiba már a termék forgalomba hozatalának időpontjában fennállt.
A gyártó mentesülésének esetei
A gyártó mentesül termékszavatossági kötelezettsége alól, ha igazolni tudja, hogy:
- az Árut nem üzleti tevékenysége körében gyártotta vagy hozta forgalomba, vagy
- a hiba a tudomány és a technika állása szerint a forgalomba hozatal időpontjában nem volt felismerhető, vagy
- a hiba jogszabály vagy hatósági előírás alkalmazásából ered.
A mentesüléshez a gyártónak elegendő ezen feltételek közül egy fennállását bizonyítani.
A termékszavatosság és kellékszavatosság viszonya
Fontos tudni, hogy ugyanazon hiba miatt a Fogyasztó nem érvényesíthet párhuzamosan termékszavatossági és kellékszavatossági igényt. Amennyiben a Fogyasztó a termékszavatossági igényét eredményesen érvényesíti (a terméket kicserélik vagy kijavítják), a kijavított vagy kicserélt termék vonatkozásában további szavatossági igényt már kizárólag a gyártóval szemben gyakorolhat.
Jótállás
Milyen esetben érvényesíthető jótállási jog?
A 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet értelmében az Eladót kötelező jótállási kötelezettség terheli az egyes tartós fogyasztási cikkek – például műszaki berendezések, szerszámok, gépek –, valamint azok meghatározott tartozékainak és alkotórészeinek eladása esetén. A kötelező jótállásra vonatkozó tételes felsorolást a 10/2024. (VI. 28.) IM rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
Hogyan igazolható a jótállási igény?
A jótállási igény érvényesítéséhez elegendő az ellenérték megfizetését igazoló bizonylat bemutatása, különösen, ha a fogyasztási cikk eladási ára nem haladja meg az 50.000 forintot. Ilyen esetben az Eladó nem köteles külön jótállási jegyet kibocsátani.
Amennyiben jótállási jegy kiállítására sor kerül, annak hiánya vagy átadásának elmaradása esetén a szerződés létrejöttének bizonyítására a számla vagy nyugta egyaránt elfogadható. E dokumentumok bemutatása lehetővé teszi a jótállási jogok gyakorlását.
Fontos tudnivaló:
A jótállási jogok gyakorlása nem köthető a termék eredeti csomagolásának visszaszolgáltatásához, még abban az esetben sem, ha a csomagolás már felbontásra került.
Önkéntes jótállás
Az Eladó jogosult arra, hogy a kötelező jótálláson túl önkéntesen is jótállást vállaljon bizonyos termékekre. Ilyen esetben a Fogyasztónak jótállási nyilatkozatot kell átadni, amelyben az Eladó meghatározza az önkéntes jótállás feltételeit és időtartamát.
A jótállási nyilatkozatot az Eladónak a teljesítés időpontjában, tartós adathordozón (például e-mailben vagy nyomtatott formában) kell a Fogyasztó rendelkezésére bocsátania.
A jótállási nyilatkozatban fel kell tüntetni:
- az arra vonatkozó egyértelmű nyilatkozatot, hogy az áru hibás teljesítése esetén a Fogyasztót a jogszabály szerinti kellékszavatossági jogok gyakorlása térítésmentesen megilleti, e jogait a jótállás nem érinti
- a jótállásra kötelezett nevét és címét
- a Fogyasztó által a jótállás érvényesítése érdekében követendő eljárást
- azon áru megjelölését, amelyre a jótállás vonatkozik és
- a jótállás feltételeit,
- az Áru vételárát.
Milyen jogok és milyen határidőn belül illetik meg Önt a kötelező jótállás esetén?
Jótállási jogok gyakorlása
A Vásárló – amennyiben a termék a jótállás hatálya alá tartozik – az alábbi jogokkal élhet:
- Kérheti a termék kijavítását vagy kicserélését, kivéve, ha a választott igény teljesítése lehetetlen, vagy az Eladónak aránytalan többletköltséggel járna.
- Amennyiben a kijavításra vagy kicserélésre nincs lehetőség, illetve azokat az Eladó megfelelő határidőn belül, a Vásárló érdekeinek figyelembevételével nem tudja teljesíteni, a Vásárló jogosult árleszállítást kérni vagy a szerződéstől elállni.
- A jótállási igény a jótállási időtartamon belül, a hatályos jogszabályok – különösen a 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet – alapján érvényesíthető.
A Vásárló jótállási igényét az alábbi helyszíneken jelentheti be:
- az Eladó székhelyén,
- bármely telephelyén vagy fióktelepén,
- illetve az Eladó által a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálatnál.
Érvényesítési határidő
A jótállási igény a jótállás időtartama alatt érvényesíthető, a jótállás időtartama a 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet szerint:
a. 10 000 forintot elérő, de 250 000 forintot meg nem haladó eladási ár esetén két év,
b. 250 000 forint eladási ár felett három év.
E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár, azonban a fogyasztási cikk kijavítása esetén a jótállás időtartama meghosszabbodik a javításra átadás napjától kezdve azzal az idővel, amely alatt a Vásárló a fogyasztási cikket a hiba miatt rendeltetésszerűen nem használhatta.
A jótállási határidő a fogyasztási cikk a Vásárló részére történő átadásakor indul, vagy ha az üzembe helyezést az Eladó, vagy annak megbízottja végzi, az üzembe helyezés napjával kezdődik.
Ha a Vásárló a fogyasztási cikket az átadástól számított hat hónapon túl helyezteti üzembe, akkor a jótállási határidő kezdő időpontja a fogyasztási cikk átadásának napja.
Jótállási igény kezelésével kapcsolatos szabályok
A kijavítás kezelésekor az Eladónak törekedni kell arra, hogy a kijavítást 15 napon belül elvégezze. A kijavításra nyitva álló határidő a fogyasztási cikk átvételekor indul.
Ha a kijavítás vagy a kicserélés időtartama a tizenöt napot meghaladja, akkor az Eladó a Vásárlót tájékoztatni köteles a kijavítás vagy a csere várható időtartamáról.
Ha a jótállási időtartam alatt a fogyasztási cikk első alkalommal történő javítása során az Eladó részéről megállapítást nyer, hogy a fogyasztási cikk nem javítható, a vásárló eltérő rendelkezése hiányában az Eladó köteles a fogyasztási cikket nyolc napon belül kicserélni. Ha a fogyasztási cikk cseréjére nincs lehetőség, a vállalkozás köteles a jótállási jegyen, ennek hiányában a fogyasztó által bemutatott, a fogyasztási cikk ellenértékének megfizetését igazoló bizonylaton - az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján kibocsátott számlán vagy nyugtán - feltüntetett vételárat nyolc napon belül a fogyasztó részére visszatéríteni.
A Vásárló az ÁSZF elfogadásával hozzájárul, hogy számára a tájékoztatást elektronikus úton vagy a Vásárló általi átvétel igazolására alkalmas más módon is megvalósulhasson.
Amennyiben az Eladó nem tudja a fogyasztási cikket 30 napon belül kijavítani:
- ha a Vásárló ehhez hozzájárult, számára a kijavítás teljesíthető későbbi határidőben, vagy
- amennyiben a Vásárló nem járul hozzá a kijavítás későbbi teljesítéséhez, vagy ezzel kapcsolatban nem nyilatkozott, számára a fogyasztási cikket a harmincnapos határidő eredménytelen elteltét követő nyolc napon belül ki kell cserélni, vagy
- amennyiben a Vásárló nem járul hozzá a kijavítás későbbi teljesítéséhez, vagy ezzel kapcsolatban nem nyilatkozott, de a fogyasztási cikk cseréjére sincs lehetőség, az Eladó köteles a jótállási jegyen, ennek hiányában a fogyasztó által bemutatott, a fogyasztási cikk ellenértékének megfizetését igazoló bizonylaton - az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján kibocsátott számlán vagy nyugtán - feltüntetett vételárat a harmincnapos kijavítási határidő eredménytelen elteltét követő nyolc napon belül a fogyasztó részére visszatéríteni.
Amennyiben a fogyasztási cikk 4. alkalommal hibásodik meg - a fogyasztó eltérő rendelkezése hiányában - az Eladó köteles a fogyasztási cikket nyolc napon belül kicserélni. Ha a fogyasztási cikk kicserélésére nincs lehetőség, a vállalkozás köteles a jótállási jegyen, ennek hiányában a fogyasztó által bemutatott, a fogyasztási cikk ellenértékének megfizetését igazoló bizonylaton - az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján kibocsátott számlán vagy nyugtán - feltüntetett vételárat nyolc napon belül a fogyasztó részére visszatéríteni.
A kötelező jótállás alá eső rögzített bekötésű, illetve a 10 kg-nál súlyosabb, vagy tömegközlekedési eszközön kézi csomagként nem szállítható fogyasztási cikket - a járművek kivételével - az üzemeltetés helyén kell megjavítani. Ha a kijavítás az üzemeltetés helyén nem végezhető el, a le- és felszerelésről, valamint az el- és visszaszállításról a vállalkozás, vagy - a javítószolgálatnál közvetlenül érvényesített kijavítás iránti igény esetén - a javítószolgálat gondoskodik.
Kivételek a jótállás alól
A „Jótállási igény kezelésével kapcsolatos szabályok” pont alatt írt előírások az elektromos kerékpárra, elektromos rollerre, quadra, motorkerékpárra, segédmotoros kerékpárra, személygépkocsira, lakóautóra, lakókocsira, utánfutós lakókocsira, utánfutóra, valamint a motoros vízi járműre nem vonatkoznak.
Ezen Áruk esetében is köteles törekedni azonban az Eladó arra, hogy a kijavítási igényt 15 napon belül teljesítse.
Ha a kijavítás vagy a kicserélés időtartama a tizenöt napot meghaladja, akkor az Eladó a Vásárlót tájékoztatni köteles a kijavítás vagy a csere várható időtartamáról.
Mi a viszonya a jótállásnak más szavatossági jogokkal?
A jótállás a szavatossági jogok (termék és kellékszavatosság) mellett érvényesül, alapvető különbség az általános szavatossági jogok és a jótállás között, hogy a jótállás esetén a fogyasztónak kedvezőbb a bizonyítási teher.
Az Eladó önkéntes jótállási vállalása a kötelező jótállás időtartama alatt nem tartalmazhat a fogyasztóra nézve olyan feltételeket, amelyek hátrányosabbak azoknál a jogoknál, amelyeket a kötelező jótállás szabályai biztosítanak. Ezt követően azonban az önkéntes jótállás feltételei szabadon állapíthatóak meg, azonban a jótállás ebben az esetben sem érintheti a fogyasztó jogszabályból eredő -így köztük a kellékszavatosságon alapuló jogainak fennállását.
Három munkanapon belüli csereigény
Amennyiben a Vásárló a vásárlást követő három munkanapon belül csereigénnyel él, a tartós
fogyasztási cikk cseréjét az Eladónak kötelessége teljesíteni, feltéve, hogy a termék új, és a csereigényt határidőben érvényesítették. Ebben az esetben a terméket úgy kell tekinteni, mintha az már az értékesítés időpontjában hibás lett volna.
Mentesülés a jótállási kötelezettség alól
Ugyanazon hiba esetén a Vásárló élhet:
- kellékszavatossági és jótállási, illetve
- termékszavatossági és jótállási igényével is,
azonban ugyanazon hiba alapján ugyanaz a jog nem érvényesíthető ismételten. Például, ha a terméket az Eladó jótállás keretében kicserélte, ugyanarra a hibára később már nem hivatkozhat újra kellékszavatossági vagy termékszavatossági jogalapon.
Kellékszavatossági jogok – Fogyasztónak nem minősülő Vevők esetén Kellékszavatossági jogok általános szabályai
FFogyasztónak nem minősülő Vevő az Eladó hibás teljesítése esetén az alábbi kellékszavatossági jogokat érvényesítheti a Polgári Törvénykönyv rendelkezései alapján:
- Jogosult kijavítást vagy kicserélést kérni, kivéve, ha az általa választott igény teljesítése lehetetlen, vagy az Eladó számára másik igény teljesítéséhez képest aránytalan többletköltséggel járna.
- Amennyiben a kijavítást vagy kicserélést nem kérte, illetve az nem teljesíthető, úgy jogosult az ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelni, vagy a hibát az Eladó költségére saját maga kijavíttatni, illetve a szerződéstől elállni.
A Vevő a választott kellékszavatossági jogáról másik jogra áttérhet, azonban az áttérés költségeit köteles viselni, kivéve, ha az áttérés indokolt volt, vagy azt az Eladó idézte elő.
Használt árukra vonatkozó rendelkezések
Használt termékek esetén a kellékszavatossági jogok gyakorlására a következő eltérések vonatkoznak:
Hibás teljesítés megállapítható, azonban figyelembe kell venni a termék használtságát, az ebből eredő hibák természetes előfordulását.
A Vevő kizárólag olyan hibák vonatkozásában élhet kellékszavatossági igénnyel, amelyek a használtságból eredő hibákon túlmutatnak, és azoktól függetlenül keletkeztek.
Ha a használt Áru hibája a vásárláskor ismert és közölt hiba volt, annak tekintetében az Eladó nem felelős.
Fogyasztónak nem minősülő Vevők esetén a kellékszavatossági igény érvényesítésének határideje 1 év, amely a teljesítés, azaz az áru átadásának napjától számítandó.Fogyasztónak nem minősülő vásárlók esetében a kellékszavatossági jog érvényesítési határideje 1 év, amely a teljesítés (átadás) napján indul.
Termékszavatosság és Jótállás
A termékszavatosság, valamint a kötelező jótállás csak fogyasztónak minősülő vásárlót illet meg.
Amennyiben az Eladó adott Áruhoz önként jótállás biztosít, ezt az Áru megvásárlása során külön jelzi.
Amennyiben az Áruhoz a gyártó a fogyasztónak nem minősülő vásárlókra is kiterjedő gyártói jótállást biztosít, azt közvetlenül a gyártónál lehet érvényesíteni.